[ Vissza a főoldalra ]


Kirohan az oltatlan


BEVEZETŐ                                                        

„Ha egy oltatlant korlátozunk az életvitelében, előbb-utóbb     
kénytelen felvenni az oltást azért, hogy ugyanúgy élhessen,     
mint korábban.” Ezt Szlávik János jelentette ki a minap a       
TV2-ben [211108IDX2]. „Olyan nehéz lóval kártyázni, mint azokat 
meggyőzni az oltásról, akiket a szakmai érvek sem érdekelnek.”  
Ezek pedig a másik vakcinapróféta, Zacher Gábor szavai          
[211109IDX].                                                    

Egyre arrogánsabb retorikát engednek meg maguknak az oltáspárti 
hangadók. Vagy csak nekem tűnik úgy, hogy ők az oltatlanokra,   
mint alacsonyabb rendű emberekre gondolnak?                     

„Van egy igen jelentős réteg, akiket semmifajta ész érvvel,     
kényszerrel sem lehetne rávenni arra, hogy beoltassák magukat.  
Emiatt is hangsúlyozom régóta, hogy valahogy fokozatosan        
bevezessük az oltási kötelezettséget.” – Boldogkői Zsolt, aki   
kijárási tilalommal is sújtaná az oltatlanokat [211105IDX].     

Tehát belénk kell sajtolni, belénk kell verni a vakcinát. Addig 
kell korlátozni a jogainkat, ameddig meg nem törünk. Hát milyen 
világ ez? Jönni fog értünk a fehér autó?                        

Azért ragadtam billentyűzetet, hogy tegyek ez ellen.            

Magam nem vagyok oltásellenes, én kötelező vakcinázás ellenes   
vagyok. Jelen állás szerint nem kívánok oltakozni, ennek okait  
alább megírom. Az, hogy valaki felveszi a vakcinát vagy nem,    
egy szubjektív mérlegelést követő döntés eredménye. A döntést   
befolyásoló tényezők összetétele mindenkinél más és más. Nem    
szabadna tehát általánosítani.                                  

Remélem, hogy legalább arról sikerül meggyőznöm az olvasót,     
hogy ne támogassa a kötelező vakcinázást és az oltatlanok       
hátrányos megkülönböztetését.                                   


A DÖNTÉS ALAPJA                                                 

Egy normális világban a vakcina felvétele tisztán egészségügyi  
döntés kellene, hogy legyen. Akkor ésszerű oltakozni, ha az     
nagyobbat farag a betegség negatív hatásán (megszorozva a       
mebetegedés valószínűségével), mint a saját negatív hatása. A   
D-vitamin például ilyen: még ha semennyit sem változtat a       
betegségen, a saját hatása nem negatív, hanem pozitív. Nem      
csoda, hogy megnőtt iránta a kereslet [210514PHOL].             

Az első hivatalos verzió szerint a vakcina a veszélyes betegség 
[210211K] (amit minden oltatlan el fog kapni előbb-utóbb        
[2100219PO]) negatív hatását nagyban csökkenti (nem kell        
tartani a súlyos szövődményektől [210128K, 210130K, 210210K,    
210307K, 210904K, 211105K]), saját negatív hatása pedig szinte  
nincs [201123K, 210118K, 210121K, 210124K, 210130K, 210202K,    
210319K, 210603K]. Ezek szerint a döntés kézenfekvő: érdemes    
élni vele.                                                      

Én a magam részéről elhamarkodottnak éreztem ezeket a teljes    
sikert ígérő kijelentéseket. Nem tartozom a veszélyeztetett     
korcsoportba, ráadásul bíztam az immunrendszeremben, ezért úgy  
döntöttem, hogy várok még a döntéssel. Idővel több információm  
lesz magáról a vírusról és annak lehetséges gyógymódjairól is.  

Úgy érzem, hogy a szervezetem képes problémamentesen elbírni a  
betegséggel. Már az első hírek jelezték, hogy erre minden       
esélyem megvan, a járvány ugyanis elsősorban az idősekre és az  
alapbetegségekben szenvedőkre káros.                            

Eddig a számításom bevált annak ellenére, hogy időközben        
kiderült, hogy nagyon nehéz megbízható információra lelni. A    
legtöbb állításnak megvan a maga ellenpárja. Nincs mit tenni,   
ezeket az ember valahogy besúlyozza hitelesség és ésszerűség    
szerint. Sajnos ahogy haladtunk előre az időben és a            
járványban, úgy csökkent a hitelessége minden állításnak.       

A kivárásnak és a kormány elhunytakat közlő adatsorának         
köszönhetően viszont ma meg tudom becsülni azt, hogy mekkora    
veszélyt jelent rám nézve a vírus [SAJÁT]. 2021. december 1-én, 
a 35 évnél idősebb de 45 évnél nem idősebb COVID elhunyt        
férfiak száma 430, amiből az alapbetegség nélküliek száma 99.   
Ez utóbbi csoportba tartozónak gondolom magam. A betegségen     
igazoltan átesett (gyógyultak és elhunytak összesen) 926404 fő. 
Ha úgy számolok, hogy elfogadom a hivatalos álláspontot,        
miszerint mindenki át fog esni a betegségen, akkor még          
kilencszer ennyi halott lesz ebben a csoportban, azaz           
körülbelül 3900. Megjegyzem, ez egy nagyon pesszimista becslés. 
Közel 755000-en vagyunk ennyi idős férfiak [210101KSH-KORFA],   
azaz nekünk 0,6%-os halálozási aránnyal kell számolnunk. Egy a  
193-ból. Ennek azonban csupán 23%-a, aki alapbetegség nélkül    
hunyt el, azaz nagyjából egy a 840-ből a saját magamra          
kalkulált COVID halálozási valószínűség.                        

Miért vállalom ezt a kockázatot, mikor a vakcina felvételével   
ezt meg is szűntethetném? Nos, nem bízom a vakcinákban. Később  
le is írom, hogy miért. Eddig a halálozással számoltam, mert    
azzal legalább lehet valamennyire. Ez viszont a döntési         
szempontok durva leegyszerűsítése. Sokkal szerencsésebb volna,  
ha ismernénk a várható élettartamunkat vakcinázással és         
anélkül. Sőt, még ennél is jobb lenne, ha ismernénk a várható   
életélményösszegünket és annak szórását vakcinával és anélkül.  
Ez nyilvánvalóan lehetetlen, ezért mindenki kognitiv torzítások 
által befolyásolt [210607QUB] becsléssel él és aszerint dönt az 
oltakozással kapcsolatban.                                      

Pontosabban nem mindenki. A vakcina felvétele vagy fel nem      
vétele egyre kevesebbeknél egészségügyi döntés. Előbb           
ajándékokkal kezdtek bombázni, aztán ez kiegészült az           
oltatlanok jogainak korlátozásával [210818IDX]. Ahogy nőtt az   
oltottak száma úgy erősödött az oltatlanok elleni uszítás és    
gyűlöletkeltés a médiában. Újabban pedig a kötelezővé tételhez  
vezető lépcsőt járjuk: sokak csak a vakcia felvétele árán       
tarthatják meg a munkájukat. Minél kevesebb az oltatlan, annál  
inkább fokozódik ennek a rétegnek az elnyomása.                 

A vakcina hadjárat úgy dübörög, mintha a vírus is azt tenné.    
Ezzel szemben ha körülnézünk, nem ezt látjuk, nem is láttuk     
soha. Azért, mert ez egy enyhe betegség – szerencsére. Ha       
hullanának körülöttünk az embertársaink, akkor mennénk és nagy  
számban élnénk a tűzoltási célú vakcinákkal magunktól is. Nem   
kellenének trükkök. Nem kellene az embereket megalázni. És nem  
kellene megfosztani őket a jogaiktól sem. Lám, az idősek és a   
veszélyeztetettek többségükben élnek is a vakcinákkal           
önszántukból, és nagyon helyesen teszik. De ez kevés volt.      
Aljas módszereket kellett bevetni, mert az emberek egy jelentős 
része saját egészségi alapon meghozott döntése szerint nem      
oltatta volna be magát. Gyanúm szerint sokan azok közül akik    
engedtek ennek a nyomásnak, most győzik feldolgozni magukban az 
így elszenvedett megaláztatást. Az erőszak nyomán keletkezett   
stressz is csökkenti ám a várható élettartamot.                 


GONDJAIM A VAKCINÁVAL                                           

Először is, ezek gyorsított eljárásban kifejlesztett szerek. A  
Sinopharm kivételével az összes vakcina egy korábban embereken  
nem alkalmazott génmanipulációs technológiával fejti ki         
hatását. E készítményeket ráadásul tűzoltási céllal, gyorsított 
eljárásban vetik be, amikor is a figyelem a rövid távú          
hatékonyságon van. Tényleg valaki elhiszi, hogy a kockázatuk    
nem magasabb a hagyományos oltóanyagokénál?                     

Nem véletlen, hogy a gyártók tudvalevőleg nem vállalnak         
felelősséget a készítményeikért és ezt az államokkal kötött nem 
nyilvános szerződésekkel be is biztosítják maguknak [211019PC,  
211019WP]. A kísérleti fázisban lévő szerek alkalmazásával      
kapcsolatosan bízhattunk abban, hogy az önkéntesség kritériuma  
megmarad. Már csak azért is mert így azt lehet mondani, hogy a  
felelősség végső soron a vakcinát felvevő személyé. Hiába.      
Ausztriában 2022-ben kezdik a kényszervakcinázást [211119PO].   
Az osztrákok maguktól nem nagyon akartak ugyanis oltakozni      
[201214IDX]. Ausztria példáját más országok is követik          
[211130PO]. A hírek szerint az Európai Unión belül lépések      
történtek a közösségi szinten való kötelezővé tétele ügyében    
[211201IDX]. Látva a politikai elitnek ezt az új arcát, melyet  
felöltve minden korábbi ügyben tanusított harcosságán túltéve   
küzd most a népesség átvakcinázásáért, az ember tényleg csak    
abban reménykedik, hogy az országával üzletelnek és nem         
zsarolják azt.                                                  

A vakcinák állatkísérletek alkalmazásával kerültek              
kifejlesztésre. Ez önmagában elegendő indok lehet valaki        
számára, hogy az ilyen készítményeket etikai okból elutasítsa.  
Az ilyen illető persze akkor lenne következetes, ha teljesen    
elvágná magát a modern orvoslástól, tudván azt, hogy a várható  
élettartama lecsökken. Nincsenek közöttünk ilyen erősek, tudják 
ezt a gyengék. Ezért megfontolásra sem méltatják az efféle      
kissebségi etikát. Inkább örömtáncot lejtenek és világgá        
kürtölik megtörését és bukását [211129IDX].                     

Nem csak állatokon kísérleteztek azonban a gyártók. Egyes       
vakcinákat ugyanis elvetélt magzatból nyert szövetekből         
származó sejtvonalakból fejlesztettek ki [201115HF, 201116FC].  
Nézetem szerint ez színtiszta fekete mágia. Ennek ellenére a    
Vatikán jóváhagyta azzal a megjegyzéssel, hogy az ilyen szerek  
esetében az etikai okból való elutasítás lehetőségét fenn kell  
tartani [201221VAT].                                            

Nagyon különös számomra, hogy az európai emberek, akik mindig   
idegenkedtek a génmódosított élelmiszerektől, most egyszeriben  
önként vesznek részt egy embereken végzett kísérleti            
génterápiában. Nagyon félnek a haláltól.                        

A vakcina pedig ragyogóan véd ettől. A német adatok alapján     
[211104RKI, 21. oldal] a 18–59 éves elhunytak között az         
oltottak részaránya 13%, 71,9%-os átoltottság mellett. A        
legalább 60 éveseknél ez az arány 43%, 84,9%-os átoltottság     
mellett. Jens Ahrends képviselő félreértelmezi ezeket a         
számokat, amikor azt állítja, hogy az oltás megbukott           
[211117NL]. Ha ugyanis az oltottak és az oltatlanok létszámát   
képzeletben azonos méretűre igazítjuk, akkor az elhunytak       
között csupán 5,5%-os az oltottak részaránya a 18–59 éves       
korosztályban, és 11,8%-os a legalább 60 évesek                 
korcsoportjában. A texasi adatok is megerősítik ezeket az       
arányokat [211108TEXAS]. Magyarországon ilyen statisztika       
jelenleg nincs.                                                 

Egymás mellé tettem a túlhalálozási-, az átoltottsági-, és a    
heti COVID halálozási térképeket a jelenleg lehetséges          
legfrisseb közös napon (november 14.) [211114OWD-EMPSPB,        
211114OWD-SPFVC, 211114OWD-WCDPMP]. A térképekre tekintve úgy   
fest, a magas vakcinázottság működik is meg nem is. November    
14-én egyértelműen védett a 60% feletti átoltottság             
Ausztráliában, az Egyesült Arab Emirátusokban, Finnországban,   
Franciaországban, Izlandon, Kanadában, Kínában, Svédországban,  
Szaud-Arábiában, Új-Zélandon, Uruguayban. Nem védte meg viszont 
Hollandiát, Litvániát, Malajziát és Mongóliát, ami aggasztó.    
Meglepő, hogy Afrikában mennyire enyhe a koronavírus, amit a    
kutatók az alacsonyabb átlagéletkorral [211111EGER] és          
maláriával való szoros kapcsolattal magyaráznak [211119LAT].    

Ha a magyar adatokra tekintünk, akkor egyértelműen              
kirajzolódik, hogy egyrészt a vakcinák hatása nagyban csökkent  
mire ideért a negyedik hullám, másrészt a 60–70%-os             
átoltottsági határt el sem értük. Aggasztó, hogy a szerek       
hatékonysága milyen gyors ütemben csökken. Azt gondolom, hogy   
nagyon kevesen számítottak arra, hogy majd ilyen számban és     
sűrűségben kell oltakozniuk. A többség rátért egy útra,         
sokadmagával. Ezek után szinte akármennyi dózist beléjük lehet  
tömni. Egy pótlólagos oltás felvételének terhe sokkal kisebb,   
mint ami a kihátrálással jár.                                   


GONDJAIM A JÁRVÁNYKEZELÉSSEL                                    

2006-ban jeles szerzők (közöttük Donald Henderson, a himlő      
legyőzője) egy fontos megállapítást tettek a járványok          
kezelésével kapcsolatosan. „A tapasztalatok szerint a           
járvánnyal vagy más nemkívánatos eseményekkel sújtott közösség  
akkor jár el a leghelyesebben, ha a társasági folyamatok csak   
minimális mértékben sérülnek. Erős politikai és közegészségügyi 
vezetés kell, ami amellett, hogy segít az embereknek megőrizni  
a nyugalmukat, biztosítja a szükséges kapacitásokat az          
egészségügyi ellátórendszerben. Ha e két dolog bármelyikét nem  
végzik optimálisan, akkor az egyébként kezelhető járvány        
katasztrófába torkollhat.” [200512AIER, 061218BAB4]             

A járvány elején az egészségügyi ellátórendszer összeomlását    
elkerülendő zárattak be üzleteket és vezettek be lezárásokat.   
Az üzlettulajdonosoknak korábban nem mondták, hogy csak akkor   
tarthatnak nyitva, ha a kórházakban elegendő ágy van. Furcsa    
kapcsolat. Mindenesetre most már tudják. A gyerekek nagyon      
megszenvedték ezt az időszakot [210130BBC].                     

2021. december 5-én az aktív népességből (15–64 éves) elhunytak 
száma 7179. A KSH korfa szerint 6336873 fő a teljes korcsoport  
létszáma [210101KSH-KORFA]. Ezek szerint az aktív népesség alig 
több mint egy ezreléke hunyt el koronavírusban. Mindössze 830   
halálesetet jelentettek ebben a csoportban társbetegség nélkül. 
Ha megszorzom a számokat tízzel ami elég erős felső becslés,    
akkor is a teljes aktív népesség 98,9%-a túléli a járványt, az  
alapbetegség nélkülieknek pedig a 99,9%-a. Ráadásul ezek a      
számok nagyobbrészt az átoltatlan időszakból kerültek ki. Az    
aktív népességre a magamra használt módszerrel kalkulált        
halálozási valószínűség 1/98 (1/850 alapbetegség nélkül).       

Vajon indokolt-e a társadalom feje tetejére állítása ennek a    
veszélynek az árnyékában? Nem okoz-e több kárt a mindenkit      
érintő válság amit magunknak csináltunk, mint amennyit a        
járvány önmagában tett volna? Megéri-e a 20. század sok         
áldozatot követelő borzalmai után nagy nehezen felépített       
demokratikus jogállam felrúgása [210818IDX] azért, hogy         
faragjunk valamennyit ezen az amúgy is csekély halálozási       
rátán? Mindez ráadásul akkor, amikor tudvalevőleg globális      
túlnépesedés van.                                               

Úgy tűnik, a bűvös szó az arányosság. Azt mondjuk, az emberi    
élet szentsége oltárán arányos áldozat a társadalom nagy részét 
érintő életminőség romlás. „A védőoltásra való tényleges        
kötelezés az egészségügyi önrendelkezéshez való jog arányos     
korlátozásának minősül.” [211203IDX] Ijesztő az                 
Alkotmánybíróság cinkos együttműködése a kormánnyal.            

Arányos olyan személyek egészségügyi önrendelkezését és a testi 
integritáshoz való alapjogát megvonni, akikre egy nagyon        
pesszimista becslés szerint a járvány csupán 1/800 nagyságrendű 
eséllyel fatális? Nem arról beszélek, hogy ne győzködjék őket   
ha tényleg ennyire hisznek a vakcinákban – tegyék csak. Na de   
felnőtt emberek ilyen kockázat mellett hadd döntsenek már a     
saját életükről! Annál is inkább mert ez alapjogunk             
[211108IDX1]. A COVID-ban elhunyt gyermekek eseteit úgy kell    
összekaparni, hogy aztán sokszoros kiemeléssel világgá lehessen 
kürtölni ezeket.                                                

Megbukott az az elmélet, hogy az oltottak nem hordozzák a       
betegséget és nem fertőznek, mert igenis teszik mindkettőt. A   
vakcina annyit segít, hogy jóval kisebb eséllyel halnak bele a  
betegségbe. Állítólag enyhébben is tünetelnek [210713PO]. Ha ez 
utóbbi igaz, akkor az oltottak számának növekedésével egyre     
több közöttünk a nem tünetelő fertőző személy. Nagyon lazult az 
oltottak karantenizációs protokollja. Tudok olyan esetről,      
amikor a háziorvos kifejezetten támogatta a COVID pozitív       
személlyel egy háztartásban lakó oltottak munkába és közösségbe 
járását. Ez engem teljesen felháborított, és egyértelmű jele    
annak, hogy az egyetlen cél a vakcinázás. Most megtudtam, hogy  
ma már protokoll, hogy a kovidos mellett élő oltottnak nincs    
karantén. Úgy tűnik, hogy ráengedték a vírust a lakosságra,     
ahogy azt Rusvai Miklós is tanácsolta [211102IDX]. Ezért nem    
lett kisebb a járványhullám a magas átoltottsággal [211208OWD,  
OWD-NCSPM].                                                     

A vakcinapropaganda gazdag táptalaja az emberek haláltól való   
félelme. Ezért támogatják a gyerekek beoltását – akikre aztán   
tényleg szinte semmi veszélyt nem jelent a vírus –, hogy nehogy 
egy kiskorú fertőzze őket halálra.                              

Pedig a halál jó társ lehet. „Megbánás, szomorúság és aggodalom 
nélkül összpontosítsd figyelmed halálod és önmagad közötti      
kapcsolatra! Összpontosíts arra, hogy nincs időd, és hagyd, hogy
cselekedeteid ebből fakadjanak! Legyen minden, amit csinálsz, az
utolsó földi csatád! Csak így lesz jogos erő a tetteidben.      
Különben életed végéig bátortalanul csinálsz mindent.” (Carlos  
Castaneda: Ixtláni utazás, 9.) Még tiniként olvastam, és azóta  
visszatérő módon próbáltam követni ezt a tanácsot. Sosem tudtam 
tartósítani. Az Istennek való felajánlás sokkal jobban terelte  
helyes mederbe a cselekedeteimet. Most azonban a járvány alatt  
újra a halál került a fókuszba. Don Juan fenti tanításának      
segítségével számos dolgot le tudtam zárni az életemben.        
Összeszedettebb vagyok mint bármikor és kezd rend lenni         
körülöttem.                                                     

Egész életünkben olyan hősöket állítottak elénk, akik nem féltek
a haláltól, erre tessék, itt találjuk magunkat egy haláltól     
rettegő társadalomban. Ez a tömeg annyira fél, hogy bár a       
legidősebbek kivételével 99% esélye van minden tagnak túlélni a 
kórt, mégis elfogadnak minden jogkorlátozást, csak hogy lássák  
valamicskét növekedni a túlélési esélyeiket.                    

Ausztriában kijárási tilalmat vezettek be az oltatlanok         
számára, a beoltottak érdekére hivatkozva [211117IDX]! Csak     
nagyon kivételes esetekben hagyhatják el az otthonukat és a     
rendőrség szúrópróba szerűen fogja vegzálni őket. Ezt           
nyilatkozta a kancellár: „Azok, akik nem veszik fel az oltást,  
most ugyanúgy fognak szenvedni, ahogy tavaly tavasszal          
valamennyien szenvedtünk a bezártság miatt.” Ez már tényleg a   
totalitárius rezsimek módszereit és retorikáját idézi. Korábban 
az USA elnöke is nyíltan megfenyegette az oltatlanokat          
[210909WH]: „Az oltatlan amerikaiaknak pedig ezt üzenem: Mire   
vártok még? Mi többet kívántok látni? A vakcináció ingyenes,    
biztonságos, és kényelmes. Az FDA jóváhagyása is megvan. Több,  
mint 200 millió amerikai már legalább egy adagot felvett. Eddig 
türelmesek voltunk, de a türelmünk fogytán. Az ellenállásotok   
mindnyájunknak káros. Tehát, kérünk titeket, hogy cselekedjetek 
helyesen.”                                                      

Akinek nincs védettségi igazolványa, az lassan olyan, mintha    
sárga csillag lenne a zsebében. Akinek van, az igazolhatja,     
hogy egy ideig – és ez az időszak egyre rövidebb – éppen nincs  
sárga csillag nála. De amint kihagy egyet a negyedévenkénti     
előírt vakcinációi közül az elkövetkezendő tíz évben            
[211205WION], máris megkapja ő is a maga sárga csillagját. A új 
nem-sárgacsillag ördögibb mint a régi sárga csillag.            

Ne felejtsük el, hogy egy globális méretű emberkísérletbe       
[210508ATV, 7:00] terelnek be minket. Ennek köszönhetően néhány 
évtized múlva a koronavírus vakcinák lesznek a legátfogóbban    
ismert gyógykészítmények az emberiség történetében. Az ebben    
való kényszerrészvétel azonban sötét idők emlékeit idézi elénk. 

A holokauszt-túlélő Vera Sharav párhuzamot vél felfedezni a     
nácik módszeri és a koronavírus kapcsán bevezetett intézkedések 
között [210319SCA].                                             

„Tilos volt részt vennünk bármiféle oktatási, vallási vagy      
kulturális összejövetelen. Az utazás is tilos volt a zsidóknak, 
így nem volt menekvés. Ezek a gyermekkori fájdalmas emlékek     
érzékennyé tettek a fenyegetéssel kapcsolatban, amit a mostani  
kormányzati megszorító intézkedések jelentenek. … A náci rezsim 
alatt a morális normákat szisztematikusan eltörölték. Az orvosi 
hivatást és az intézményeket radikálisan átalakították. Az      
akadémiai tudomány, a hadi ipar és a klinikai orvoslás szorosan 
összekötődött. Úgy ahogy most is. A náci rendszer szétzúzta a   
társadalmi lelkiismeretet a közegészségügy nevében.             
Intézményesítették az egyénekkel és embercsoportokkal szembeni  
erőszakot. Az eugenetika által vezérelt közegészségügyi         
irányelvek elterelték az orvosok figyelmét arról, hogy az       
egyéneken segítsenek. A német orvosi szövetségeket              
lezüllesztették. Kényszerítő közegészségügyi irányelvekkel      
sértették az emberek civil és emberi jogait. Bűnöző módszereket 
használtak az irányelvek betartására. A náci propaganda a       
félelmet használta fertőző járványokkal kapcsolatban, hogy      
démonizálja a zsidókat, mint betegségek terjesztőit és          
veszélyforrást a közegészségre. Ez fémjelzi az                  
antiszemitizmust. Zsidók okolása egzisztenciális veszélyekkel   
kapcsolatban. A középkorban a zsidókat hibáztatták a bubópestis 
járvány miatt. A félelem és a propaganda voltak azok a          
pszichológiai fegyverek, amiknek a segítségével a nácik         
létrehozták a népirtó rendszert. És ma néhányan kezdik          
megérteni, hogy a német emberek miért nem lázadtak fel. A       
félelem akadályozta meg őket, hogy helyesen cselekedjenek. A    
mostani orvosi rendelkezések, mint egy nagy lépés vissza a      
fasiszta diktatúra és a népirtás felé. A kormányzat diktálta    
orvosi beavatkozások aláássák a méltóságunkat és a              
szabadságunkat. Először kötelező oltások a gyerekeknek. Most    
pedig a felnőtteknek.”                                          

A fősodratú narratíva természetesen első reflexből              
felháborodott ezen a párhuzamon [210603NBC, 211014UNESCO].      
Szerintük ez holokauszttorzítás, a helyzet eltúlzása, és bántja 
a zsidó áldozatokat. Valóban van egy olyan konteós elmélet,     
miszerint a sorozatos vakcinákkal tudatosan teszik tönkre az    
emberek immunrendszerét az emberiség lélekszámának drasztikus   
lecsökkentése céljából. A trükk az, hogy az aktuális            
koronavírus ellen hatékony a vakcina – de csak az ellen         
[210121REU, 210430USATODAY]. Sajnos az elmúlt időszak alapján   
látok egy kis esélyt arra, hogy ez az elmélet igaz. Sőt, nem is 
tudom, hogy melyik a rosszabb: az emberiség gyors és tudatos    
megtizedelése a világelit által vagy az irányítás nélküli       
rohanás a klímakatasztrófába?                                   

Mindenesetre azt gondolom, hogy ha akár csekély párhuzamot is   
fel lehet fedezni az aktuális események és egy népirtás         
előestéjének folyamatai között, akkor igenis megálljt kell      
inteni. Éppen ezzel adjuk meg a tiszteletet az áldozatoknak.    
Érdekes, hogy mostanra a Facebookon is megjelenhetett ilyen     
témájú hirdetés [211203CNN].                                    

Visszatérve az idézet utolsó gondolatára – valóban, már a       
COVID-ot megelőzően is szégyen volt a kötelező gyermekkori      
oltások erőszakrendszere. Kicsit spártai és jelképes, ahogy     
kiragadják a gyermeket a szülő kezéből, és belenyomnak valamit, 
akármit, az ő anyagukat. Megcsináltátok, megszülted, de ő       
először is a mienk, az államé. Sajnos igen messze vetődtünk a   
paradicsomtól.                                                  

Elveszik a gyerekektől és úgy általában az emberektől a lázzal  
és ágynak dőléssel járó megbetegedéseket. Ezzel megfosztják     
őket attól, hogy önbizalmat nyerjenek a saját szervezetük       
gyógyulási képességében. Nem tapasztalják meg a beteg ember     
nézőpontját. Határozottan emlékszem gyerekkoromból, ahogy       
lelassított a skarlát. Sokat gondolkoztam lábadozás közben.     
Felfogtam, hogy mekkora ajándék, amikor jól érzem magam. Nagyon 
jó volt az aggódó szüleim gondoskodását és szeretetét érezni.   
Érettebbé tett a kór. Ma pedig már a bárányhimlőt sem engedik a 
gyerekekre.                                                     

„A kora gyermekkorban lázasan kiállt, egyszerű megbetegedések   
védenek a későbbi allergiák, autoimmun megbetegedések, sőt akár 
a rák gyakorisága ellen. Ha kisgyermekek több lázas fertőzésen  
eshetnek át, később annál alacsonyabb lesz közöttük az          
allergiás hányad.” [BRENDONLÁZ]                                 

Nem ismerkedhetnek meg a betegségekkel. Amit pedig nem          
ismerünk, attól sokkal hajlamosabbak vagyunk félni.             

Az állam dolga az volna, hogy testi és szellemi egészségében    
emelje a népet. A félelem a szellemi egészség első számú        
akadálya, ahogy maga a magyar szó is jelzi: fél elem. Ennek     
intézményes szítása, kényszerítés általi megalázás, fokozatos   
szigorítások nyomán folyamatosan fenntartott bizonytalanság, és 
még sorolhatnám. Vajon arányos-e ezek negatív hatása a szellemi 
egészségünkre azzal amit nyerünk az által, hogy annak az 1%-nak 
aki meghalna a járványban, egy része mégsem hal meg? Sőt, nem   
is 1%, hiszen sokan közülük önként is felvennék a vakcinát,     
szuverén egészségügyi döntés alapján.                           

A fősodratú és a kormányzati médiában azt a benyomást keltik,   
hogy tudományos alapokon járnak el.                             

Például a vírus valóban megállt a védettséggel rendelkezők      
60–70%-os arányánál [210130K], ám most egy új variáns           
újraindította a játékot, hiába bíztattak, hogy minden rendben   
van ezek ellen [210210K, 210915K]. Először közlik, hogy         
elhúzódik a járvány, ha nem oltatja be magát elegendő számú     
ember [210222K], aztán megnyugtatnak, hogy minden jól halad     
[210305K, 210311K, 210314K, 210315K, 210323K, 210413K, 210429K, 
210521K], majd pedig betör egy minden korábbinál erősebb hullám 
[211208OWD]. Azt nem emelik ki, hogy még ha a vírus vakcinával  
való legyőzésének hipotézise igaz is [210130K, 210222K], a      
feltételnek globálisan kell teljesülnie. Ez nyilvánvalóan       
életszerűtlen igény 2021-ben, tehát az ilyen kijelentések a     
vakcinapropaganda csúsztatásai. Aljas dolog ezek után a járvány 
elhúzódását a makacs oltásellenesekre fogni (például            
[211123PO]), miközben például Afrikában igen alacsony az        
átoltottság, és nem is valószínű, hogy ez egyhamar változni fog.
Annál is inkább mert ahogy már említettem, ott alig pusztít a   
járvány az alacsony átoltottság ellenére.                       

Lám, egy vakcina nem elég, sőt már kettő sem. A szer kockázata  
a felvételek számának növekedésével nyilvánvalóan növekszik.    
Azt mondták, hogy aki felveszi a vakcinát, nem fog súlyos       
tüneteket produkálni. Ehhez képest kiderült, hogy bőven vannak  
oltottak, akik kórházba kerülnek, sőt, továbbra is vannak, akik 
oltottként halnak meg. Azt sugallták, hogy az oltottak nem      
fognak fertőzni. Ehhez képest kiderült, hogy nagyon is teszik.  
Néhány a tévedések közül, ne is vessük a szemükre. Mégis,       
ezekkel a kijelentésekkel csalták be az emberek jelentős részét 
az oltakozásba.                                                 

Akinek nincs önbizalma a saját szervezetében – például mert     
sosem engedték rendesen betegnek lenni, majd jórészt önerőből   
felépülni – az könnyen tudomásul veszi, hogy az ő               
immunrendszerét márpedig rendszeresen nógatni és tanítgani      
kell. Elfogadja, hogy védekezőrendszerét folyamatos             
riadókészültségben kell tartani erre az egy bizonyos betegségre 
vonatkozóan. Vajon ugyanez az immunrendszer mennyire képes ez   
idő alatt helyesen reagálni a többi kórra? Vajon a folyamatos   
vegzálása nem okoz-e majd zavarokat? Laikus kérdések. A         
hivatalos válasz mindig ugyanaz: a vakcinák biztonságosak, a    
vírusnál sokkal kisebb veszélyt jelentenek.                     

Magam közgazdász vagyok, valakik szerint az tudomány. Nekünk    
azt tanították, hogy befektetési döntések során úgy kerülhetjük 
el a nagy kockázatot, ha portfóliót készítünk. Uraljuk a        
kockázatot az által, hogy nem fektetünk be mindent a legjobbnak 
tűnő papírra, hanem megosztjuk a befektetésünket több különböző 
dolog között. A vakcinapárti véleményhenger jelenleg rátenné az 
egész emberiséget a tuti szerre. Én azt tanultam, hogy ez       
túlságosan kockázatos.                                          

Ráadásul az oltóanyag hatékonyságát nem lehet értékelni, ha     
nincs mihez. Erre szolgálna a kontrollcsoport. A kötelező oltás 
a mai gyakorlatban nem enged önkéntes kontrollcsoportba         
vonulást. Ez is tudománytalan.                                  

Nekünk közgazdászoknak is megvan a magunk dogmája amit minden   
épeszű laikus – jogosan – megkérdőjelez. Az egész gazdasági     
rendszer a folyamatos és ezáltal végtelen növekedésre van       
kényszerítve, egy véges világban. Ezen az alapon tesszük tönkre 
egykettőre a környezetünket. Minket e rendszer teoretikusainak  
tanítottak, amiképpen az orvosokat világszerte a gyógyszeripar  
oktatja a maga igényeihez. Nem titkos kollaborációk vannak,     
bevésett szakmai naivitás van.                                  

Egy alkalommal megkaptam, hogy az oltatlanok kórházi költségét  
miért viseljék az oltottak? Akkor csak annyit tudtam            
válaszolni, hogy a vakcinák beszerzését az oltatlanok adójából  
is fizetik. Nos, a kormány november 24-ig 28137411 adag         
vakcinát szerzett be [211124K]. Adagonként 10 USD árral         
számolva [211019PC] 300 HUF/USD árfolyamon, ez legalább 84,412  
milliárd Forint. December 8-ig a hospitalizációs napok száma    
1727047, amiből 166148 a lélegeztetőgépes (ami nagyjából        
négyszeres költségű [201018PO]) [SZUHI-H]. Ezek szerint a       
kórházi COVID költségek nagysága akkor több a vakcinákénál,     
ha az egy napra vetített kezelés legalább 37850 Forintba kerül  
az államnak (151400 Ft/nap lélegeztetéssel). Hamarosan készítek 
egy komolyabb kalkulációt a témában.                            

Ne uszítsák tovább az oltottakat azzal, hogy az egészségüket és 
egzisztenciájukat az oltatlanok fenyegetik, inkább legyen már   
végre…                                                          


Béke.                                                           


Hosszúhetény, 2021. december 16.