[ Vissza a főoldalra ] Az Adrián játék Az Adrián játék ötlete úgy született, hogy egy barátnál elkezd- tünk Ki nevet a végén?-t játszani egy óriás pizzásdobozon min- denféle konyhában talált tárgyakból kinevezett bábukkal, mikor is valaki (Adrián Zs.) javasolta, hogy legyen érvényes minden lépés, ami ellen nem tiltakoznak legalább ketten. A kockákat kockacukorból készítettük és elkezdtünk játszani a hagyományos szabályok szerint. Hamarosan viszont érkeztek az egyéni megoldá- sok. Valaki keresztbe lépett a pályán. A lemaradó játékosokkal engedékenyebbek voltunk természetesen. Óvatosan kellett azonban bánni azzal, hogy milyen új típusú lépésre adja valaki az áldá- sát, hiszen minden elfogadott új akció egyben egy laza prece- denst is teremtett. Ez még nem tette szabályossá azt a bizonyos lépést, de azért erősítette annak legitimitását. Természetesen olyan egyszer sem történt, hogy bárki szót emelt volna egy az e- redeti szabályok szerinti lépés ellen. Ennek ellenére a vége fe- lé már alig hasonlított a Ki nevet a végén?-hez az, amit ját- szottunk. Volt, hogy valaki bekapta a másik bábuját, ami egy cu- korka volt. Jót nevettünk ezen, hiszen tiltakozni már késő volt. A játék így mindvégig nagyon szoros maradt, és igazából semmi- lyen jelentősége nem volt annak, hogy melyikünk nyert. Ugyanak- kor mindnyájan igen jól szórakoztunk. A teljes szöveg PDF-ben ITT érhető el. (A LaTeX forráskód ITT, DVI fájl pedig ITT található.)